kismartoni kálvária: →Esterházy Pál hg. 1701-05: Felix Nierinck OFM testvér irányításával Kálvária-dombot emelt stációkkal és kpnát építtetett, melyet 1707: Szt Apollónia és Szt Wilgefortis tiszt-ére szteltek. - A kpna kegyszobra álló Madonna, bal karján a gyermek Jézussal, aki jobbját áldásra emeli, bal kezében madarat tart, mely vsz. a Megváltó szenvedésének rejtett szimbóluma. A fából faragott, festett, öltöztetett és megkoronázott szobor 1690: készült. Ősképe az einsiedelni kegyszobor. Eredetileg Nagyhöflányban volt, 1707: a kuruc katonák gyújtogatásai során támadt lángok közt ép maradt, ezért hamarosan csodájára jártak. 1711: Esterházy Pál hg. mint kegyszobrot helyezte el a Kálvárián. Mária mindenkori szüzességére utaló égő, de el nem égő csipkebokor bibliai képe, mely a szobor csodás megmaradására vonatkozik; másrészt a gyermek Jézus bal kezében tartott (vsz.) tengelice előre jelzi a kínszenvedés folyamatát, mely a stáció során bontakozik ki s a Kálvária áldozatában teljesedik be. Ezzel az értelmezéssel oldható föl a látszólagos ellentmondás a haláltusáját szenvedő Krisztus Olajfák hegyi barlangja és az elé helyezett örvendetes hangulatú kegyszobor között. Kismarton határában, vsz. az 1713-as pestisjárvány idején emelt, szőlőindás kő pestisoszlop tetején másolata áll. - 1744: a kpna elé előteret építettek, néhány stáció-kpnát lebontottak, és a kövekből összehordott dombban járatokkal, lépcsőkkel összekötött barlangokban helyezték el az egyes stációkat. Távolról nézve lépcsősor végén áll a kegykápolna, s fenn a dombtetőn a Kereszt-kpna. **

A ~ és búcsújáróhely tört. Győr, 1911. - Juhász 1976:57. - Dehio 1980:65. - Szilárdfy 1994:16.